sodorta a hugenottákat, mint amilyenben a nantes-i ediktum kiadása előtt voltak. A francia vallásháborúk során (1562-1598) a római katolikusok és a

aprillil 1598. aastal Prantsusmaa kuninga Henri IV poolt välja antud dokument, mille alusel tunnistati Prantsusmaal valitsevaks religiooniks katolitsism. Kuid oma veendumusi lubati kuulutada ka reformitud usutunnistuse pooldajatel. 1598. április 13-án adta ki IV. Henrik francia király a hugenották vallásgyakorlását engedélyező és szabályozó nantes-i ediktumot, véget vetve ezzel az 1562 óta folytatott vallásháborúknak. Ediktet i Nantes (Det nantiske ediktet) var eit lovpåbod utskrive av kong Henrik IV av Frankrike i Nantes den 13.

The Edict of Nantes (French: édit de Nantes) was signed in April 1598 by King Henry IV and granted the Calvinist Protestants of France, also known as Huguenots, substantial rights in the nation although it was still considered essentially Catholic. In the edict, Henry aimed primarily to promote civil unity. Nantes'i edikt [n'aanti ed'ikt] on 13. aprillil 1598. aastal Prantsusmaa kuninga Henri IV poolt välja antud dokument, mille alusel tunnistati Prantsusmaal valitsevaks religiooniks katolitsism. Kuid oma veendumusi lubati kuulutada ka reformitud usutunnistuse pooldajatel.

Nantes (franskt uttal: lyssna (), gallo: Naunnt, bretonska: Naoned) är en stad och kommun i västra Frankrike.Nantes är den sjätte största staden i Frankrike och största staden i departementet Loire-Atlantique och i den administrativa regionen Pays de la Loire. År 2017 hade Nantes 309 346 invånare. År 2009 hade det närmaste storstadsområdet (unité urbaine) 569 961 invånare och den

Ez tehát valójában véget vetett annak a hosszú időszaknak a 16. Hogy elnyerje a francia egyház támogatását, feláldozta a hugenottákat: az 1685- ös fontainebleau-i ediktummal visszavonta az 1598-as nantes-i ediktum A jóval késõbb, 1598-ban kibocsátott ún.

Kelemen pápa 1598-ban, amikor meghallotta, hogy IV. Henrik francia király aláírta a nantes-i ediktumot. Négyszáz évvel később bosszankodás és ellenkezés

századi elején kibontakozó egyházi reformkísérlet, a reformáció a kapcsolódó társadalmi és politikai törekvések révén egyházszakadáshoz és a kora újkori Európa történtét meghatározó […] Mindazonáltal a protestáns kisebbség a későbbiekben sem veszítette el az uralkodó rokonszenvét, amit kiválóan megmutat, hogy az 1598-ban kiadott nantes-i ediktum nyugodt életet és szabad vallásgyakorlást biztosított a hugenották számára. 1598. 60 kapcsolatok. Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző! 1598 The Edict of Nantes (1598) This was Henri IV's major achievement : the terms of this edict ensured the peaceful coexistence of Catholics and Protestants and Nantes-i ediktum, 1598. április 13. 34 Jules Steeg: L 'Édit de Nantes et sa Révocation (1598-1685).

1598: kihal a Rurik-dinasztia 1598: IV. Henrik vallásszabadságot ad a hugenottáknak. Véget ér a polgárháború Franciaországban. 1598: a nantes-i ediktum 1598: meghal II. Fülöp spanyol király. Uralkodása alatt éri el a spanyol birodalom a legnagyobb kiterjedését.
Mats ny-wahlstedt

sz.

jul 2020 Ediktet i Nantes var en forordning gitt av den franske kongen Henrik 4 i Nantes i 1598 til beskyttelse av hugenottenes (protestantenes) 30 avr. 2019 30 avril 1598 : Henri IV signe l'Édit de tolérance de Nantes - L'Édit met un terme aux guerres de religion. Nantesediktet, forordning, der blev udstedt i 1598 af den franske konge, Henrik 4. Nantesediktet fastslog huguenotternes rettigheder og afsluttede dermed (1598) nantes-i ediktum > belső béke 1) szabad protestáns vallásgyakorlás az ország egyes részein 2) önkormányzat a protestáns többségű területeknek 2017.
Peab b aktie

A nantes-i ediktum a francia Nemzeti Levéltárban Forrás Wikimedia. A törvénycsomag tulajdonképpen patikamérlegen egyensúlyozta ki a két vallási közösség jogait: a király nyilvánvaló hugenotta szimpátiája ellenére jól tudta, hogy az állam kulcsfontosságú pozícióit birtokló és a népességben is többséget alkotó katolikusok tűrőképessége igencsak véges, ha a

28 kapcsolatok. Sources. The source followed by most modern historians is the Huguenot refugee Élie Benoist's Histoire de l'édit de Nantes, 3 vols.